Hozam és kockázat
“Minden rosszban van valami jó”- tartja a magyar közmondás is, és ez az aloldal a szükséges rossz egy speciális esetével, a befektetési kockázatkezeléssel foglalkozik.
“Invest you must. The biggest risk investors face is not earning a sufficient return on their capital.”
“Muszáj befektetned.A legnagyobb kockázat,amivel a befektetőknek szembe kell nézniük, hogy nem jutnak tőkéjük után elegendő hozamhoz.” - nyilatkozta John. C. Bogle.
Azért gondolhatta ezt így, mert a legtöbb ember nincs tisztában az infláció vagyonfelélő hatásával, ill. a kockázat és hozam szoros összefüggésével.
De mielőtt továbbmennénk nézzük meg, mi is az a kockázat!
Kockázat fogalma (Wikipédia szerint):
“A negatív hatással fenyegető események (lehetséges következmények) bekövetkeztének esélye. A kockázatot a veszély hozza létre.”
A klasszikus ábra - a befektetésre alkalmazva - szerintem így módosul:
A fenti ábra szerint a következőket tehetjük a befektetési kockázattal:
Ignoráljuk, nem foglalkozunk vele egyáltalán, talán azt hisszük, nem is létezik.Pl. unit linked biztosítás- azt hisszük biztosítunk, de igazából befektetünk.
Megpróbáljuk elkerülni,nem fektetünk be, csak hát az infláció felfalja a pénzünket.
Áthárítjuk (gyakran biztosítással), de a befektetésben nincs erre költséghatékony mód.
Elfogadjuk. Ez helyes!
Kihasználjuk. Ez is helyes!
Csökkentjük a mértékét, magunkra optimalizáljuk.Ez is helyes!
A befektetés területén az elfogadás a kockázat vállalását jelenti, megfelelő ellenszolgálatás, vagyis elvárt hozam fejében.Mint általában, a kockázatvállalásban is az arany középút a kifizetődő stratégia, azonban ez érdekes módon egyénenként mást és mást jelenthet, de erről majd kicsit részletesebben a kockázati profilnál olvashatsz. Az egyéni befektetési kockázatvállalásnak az optimális szinten kell maradnia, sem kevesebb (túl óvatos), sem több (túl agresszív) nem lehet, mint amennyit az adott személy akar és képes viselni.Az emberek általában könnyedén beszélnek a befektetési folyamat hozam részéről, de amikor kiderül, hogy akár a pénzük egy részét vagy egészét is elveszthetik, akkor nagyon érzékenyen reagálnak. 2008 óta az emberek sokkal jobban a tudatában vannak annak, hogy ez megtörténhet, de még mindig az alacsony kockázatú és magas hozamú tökéletes befektetést keresik. Az emberek még mindig keresik azt a fogyasztó tablettát, amely szedése mellett állandóan jó szaftos húsokat, hatalmas süteményeket és fagylatot ehetnének.
Egyik sem létezik.
A PROBLÉMA a megértés hiánya.
Az alapvető ok, amiért a befektetők a piaci szintű hozamokat nem érik el, az kockázat és a hozam közötti összefüggés megértésének hiánya.Természetes törekvésük, hogy a hozamokat kockázavállalás nélkül akarják elérni.De mivel a kockázat a hozamok forrása, ezért jobban a hasznukra válna, hogy ha befektetéseik kockázati szintjével foglakoznának.
A kockázat/hozam alapvető koncepciója szerint, amennyiben a kockázat nő, a befektetett eszköz után elvárt hozamnak szintén nőnie kell, a megkeresett kockázati prémium miatt. A befektetők nem várhatnak el magas hozamokat kockázat vállalása nélkül.
Azonban nem minden kockázat vállalását honorálják a piacok.A befektetési kockázatot sokféleképpen lehet mérni, pl. a befektetett eszköz értékének ingadozásával vagy akár részleges vagy teljes elvesztésével . Alapvetően minden részvény két általános kockázatot hordoz magában.
Az első az úgynevezett specifikus, nem rendszerszintü kockázat.Ez a kockázat abban testesül meg, hogy egy adott vállalatban vagy iparágban fellépő bizonyos elszigetelt események hatással lehetnek a cég jövőbeli nyereségességére és a részvényárra.Mivel ez a kockázat csak egy bizonyos cég vagy szektor esetében lép fel, ezért nincs hatással a gazdaság egészére.Ez a kockázat a portfólió megfelelő szintű diverzifikációjával csökkenthető.Ezt diverzifikációs, nem kompenzált kockázatnak is nevezik, és a befektetőknek nem fizetnek ezért magasabb elvárt hozamot, hiszen ez a kockázat diverzifikáció révén kezelhető.
A második az úgynevezett rendszerkockázat, amely a piactól elválaszthatatlan, mivel azokat a makrogazdasági feltételeket tükrözik vissza, amelyek minden a részvénypiacon vagy az adott eszközosztályban szereplő szereplő vállalatot egyformán érintenek.Ezért ezt a kockázatot nem lehet diverzifikációkal kezelni. Ezt a kockázatot nem specifikus vagy kompenzált kockázatnak is nevezik. A magasabb elvárt hozamok robusztus forrásai a rendszerszintű kockázat viselésért járó kompenzáció.
A közgazdaságtan terén kutató tudósok nagymértéken hozzájárultak a pénzügyek megértéséhez.
A befektetési tudomány ma itt tart a világban.Azokat a befektetési lehetőségeket érdemes keresni, amelyekben a fenti dimenziók felülsúlyozásával lehet elvárt hozam többletre szert tenni.Sajnos az ilyen módon összeállított alapok még nem elérhetőek Magyarországon, ezért külföldre kell menni értük.