Tudományos tényeken alapuló befektetés
Az elmúlt tíz évben önös érdekből is folyamatosan kerestem a befektetési területen a végső, a legjobb megoldást. Rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok egyedül ezzel a világon, és komoly tudósok már huzamosabb ideje foglakoznak e témával.Az utóbbi évtizedekben többen is közgazdasági Nobel díjat kaptak kutatásaik eredményeiért.Én mindössze csak annyira vállalkozom, hogy bemutassam az általam legjobbnak tartott praktikus megoldásokat, hogy hídat képezzek a nagyvilági lehetőségek és az olyan érdeklődő magyar befektetők között, mint te. A befektetési ipar keveset tett azért, hogy a számodra legjobb megoldások eljussanak Magyarországra, pedig ezek már több évtizede léteznek.Mint annyi más jóból, ebből is kimaradtunk idáig
A befektető, a befektetés és piacok
Ahhoz, hogy a későbbieket megértsd, - a teljesség igénye nélkül - szükséges néhány alapvető dolgot, fogalmat tisztázni- természesen a teljesség igénye nélkül.
A vagyonképzés képlete
Hogyan lehet pénztőkéhez jutni?
Egy vállalatnak idő kell az érett kor eléréséhez.
A magán vagyonépítéshez is idő kell, ezért csak hosszú távú befektetésekről lesz szó, ez jellemzően 15 év feletti időszak, de inkább 20. Tehát elsősorban a fiatalabb korosztályokhoz szólok a vagyonépítés terén, amelyeknek elég idő áll rendelkezésükre, hogy vagyont építsenek fel a kamatos kamatok és a közgazdaságtan vívmányai segítségével. De az idősebb korosztály érdeklődésére is igényt tartok, mert a már meglévő vagyont is szakszerűen kell befektetni az időskori szükségleteknek megfelelőn, és e mellett minden jó nagyszülő igyekszik gondoskodni a következő nemzedékekről.
“Az idő a barátod, az ösztön az ellenséged.” Jack Bogle, a Vanguard, a világ legnagyobb alapkezelő cégének alapítója.Az 1976-ban indult első index alapkezelő cég jelenleg már 5 100 milliárd USD értékű vagyont kezel.
A megtakarítás az a könnyen készpénzzé tehető számlapénz, ami a családi helyzettől függően egy-két évi költségre elegendő.
Az ezen felül képződő megtakarított pénzt célszerű befektetni, mert e nélkül a hosszú távon évi átlag 3%-os infláció azt felemészti.Az egyik legnagyobb kockázat, amelyet tudtunkon és akaratunkon kivül is viselünk, hogy ezt általában nem tesszük, egyáltalán nem vagy nem a megfelelő módon fektetünk be.
A befektető nem azonos a spekulánssal, ezért nem járható út az egyedi részvények, kötvények, stb. útján történő “befektetés”. Ezt hagyjuk meg az izgalmat keresőknek, és a gyors meggazdagodási lehetőséget keresőknek.Ez szerencsejáték, népszerű nevén”eltőzsdézés”. Mint ismeretes, ezekben mindig a bank ( vagyis az, aki kitalálta) jár jól.
Az igazi befektető nem spekulál áringadozásokra, csak a hozammal rendelkező eszközökbe fektet be, ezek: részvény-, fix kamatozású (továbbiakban:kötvény-) és ingatlanalapok. E honlapon azonban lényegében csak részvény- és kötvényalapokról lesz szó.
Az ezeket az eszközöket forgalmazó intézményeket nevezem a továbbiakban piacoknak.
Csak hozammal rendelkező eszközökkel foglalkozom
A részvények hozama az osztalék, a kötvényeké a kamat, és a kereskedelmi célú ingatlané a bérleti díj. Semmilyen más eszköz nem rendelkezik hozammal.Arany, olaj, nemesfémek, képzőművészeti és egyéb gyűjtemények, stb. nem rendelkeznek ilyen tulajdonsággal, ezért nem is foglalkozom velük. Az áruk természetesen változhat, mint mindené, de ez minden, hozamuk nincs.
Az alapok befektetési céljuk szerint lehetnek részvény, kötvény, vegyes és pénzpiaci alapok.
A részvényalapokat a bennük szereplő vállalatok piaci kapitalizációjuk (piaci értékük) alapján besorolhatjuk nagy-, közép és kisvállalati kategóriába és ezeket is tovább bonthatjuk növekedés, érték vagy vegyes (előző kettő) kombinációja alkategóriákra.Mint látni fogjuk alternatív megközelítés is létezik.
A kötvényalapokat általában az alkotórészeik futamideje és hitelképességi minősítése szerint lehet besorolni.
A fentieken kívül még számos módon lehet ezeket az alapokat osztályozni, de ez itt számunkra most elegendő a továbbiak megértéséhez. A kulcs: a kockázat mértéke.
Az alapok kezelése alapvetően aktív, passzív vagy alternatív módon módon történik
A fenti Bloomberg cikk szerint az US passzívan kezelt befektetési és tőzsdén forgalmazott alapok (ETF) részaránya 2018 végén elérte a 48 %-ot, és 2019-ben valószinűleg átlépi az 50%-ot.Az Egyesült Királyságban ez kb. 10 %, Magyarországon lényegében kuriózumnak számít, elenyésző mértékű.
Az aktív alapkezelő maga válogatja össze az alapot képező értékpapírokat saját vagy megrendelt kutatás alapján, bízva a saját jó szimatában, vélt jövőlátási képességeiben, stb.Mindig a piacot kívánja megverni, s ez mint később látjuk egyáltalán nem biztos, hogy sikerül.A piac nagy része így működik, sok jól fizetett emberrel, közvetítővel és néha csillagászati magas összegű jutalmakkal. A magyar befektetési ipar lényegében kizárólag aktív alapon működik.
A passzív alapkezelő egy piaci vagy részpiaci index eredményét próbálja meg megközelíteni úgy, hogy az indexet alkotó értékpapírokat vásárolja meg, és adott időközönként a saját állományát hozzáigazítja az index időközben esetleg megváltozott összetételéhez.Az indexet közvetlenül nem lehet megvásárolni.Mivel ez egy követő módszer és némi költségek is felmerülnek, a cél minden esetben az index eredményének minél jobb megközelítése.
A harmadik, alternatív módszer, a tudományos tényeken alapuló avagy faktor befektetés az előző kettő megközelítés hátrányait kiküszöbölve tudományos alapon közelíti meg a kérdést.
Előljáróban egy meghökkentő idézet a modern közgazdaságtan egyik nagy tudósától, ami paradox módon előre vetíti a téma érdekességét.
r
Mintha a fű növését néznénk
“A befektetésnek leginkább olyannak kéne lennie, mint amikor a festés száradását vagy a fű növekedését nézzük. Ha izgalmat keresel, fogj 800 dollárt és menj Las Vegasba.” Paul Samuelson, “Mutual Funds Report; Just Relax, Put Your Feet Up and Make Money,” The New York Times (April 2004)
Akkor ennyi gyorstalpaló után ássunk mélyebbre és nézzük a tudományos tényeket: